2011. március 22., kedd

dráma a gangon

Perec óvintézkedéseink ellenére a sütő alatt kötött ki, ott ahol a legkevésbé szerettük volna látni. Mivel oda is piszkított, kénytelenek voltunk kilakoltatni, ami bizony nem ment könnyen. Nagyon félt, rettegett, de egy rongyba bugyolálva végül kitettem az előszobába, ahol váratlan dolog történt. Ahelyett, hogy visszaszaladt volna a fürdőszobába a wc mögé, a bejárati ajtó felé vette az irányt. Felszaladt a dróthálón, ami Marcipánt hosszú hónapokig benn tartotta a lakásban és letépte egy gyengén rögzített felső szakaszon. Egy pillanat múlva már a gangon volt egy növény tövében, 5 emelet mélység felett. Ahogy közeledtünk felé, rémülten nézett a mélybe. Úgy kellett elkapnom, hogy ne csússzon ki a kezemből, mert akkor valószínűleg leugrott volna. Megfogni sikerült és a cica megúszta fizikai sérülés nélkül, én nem, mélyen az ujjamba harapott. Egy tetanusz lett az eredménye és egy lila köröm. A dróthálót több ponton megerősítettem.

2011. március 21., hétfő

az első este - névadás

A cicát, amíg nem győződünk meg róla, hogy szobatiszta, a fürdőben helyeztük el. Elláttuk élelemmel, vízzel, alommal, rögtön begömbölyödött a wc mögé. Nagyon félt. Óvatosan simogatni lehetett, mozgatni nem, az ellen hevesen tiltakozott. Fél óránként bementünk, megsimogattuk, beszéltünk hozzá, de nem mozdult ki a sarokból. Kapott egy rongyot is, hogy ne a kövön kelljen feküdnie.

Úgy tűnt kezdi legyőzni a félénkségét. Éjjelre engedünk neki nagyobb teret: fürdőn kívül előszoba, konyha. A sütőt eltorlaszoltuk, hogy ne tudjon bebújni alá hátulról, onnan elég nehéz lenne kiszedni, a Marcipán is oda menekült ha valami rossz fát tett a tűzre. Időközben a névadáson tanakodtunk. A Perec az elején szóba került, de ötletként jött még Madzag, Gyömbér, Lucifer, Cipzár és még sok más is. A Perec lett a nyerő.

nehéz kezdet ...

Marcipán "távozása" utána fél évvel elérkezettnek láttuk az időt, hogy újra cicanyávogás töltse meg a lakást. Vasárnap elmentünk a budaörsi állatmenhelyre, hogy beszerezzünk egy jószágot.

A terv az volt, hogy legyen kicsi, legyen lány és olyan szerencsétlen sorsú, amit mások nem vinnének haza. Az önkéntes, aki körbevezetett a három cicás konténerben azt mondta, hogy már sok macskát örökbe fogadtak ezen a hétvégén. Azonnal megtetszett a vad fekete cica, amitől óva intett, nem tudták a nemét sem és oltást is csak egyszer sikerült neki beadni. Őt választottuk. Kiderült, hogy egyszer már vissza is hozták.

A hordozóba nekünk kellett beletenni. Harmadszorra sikerült, egykét karmolással megúsztam az esetet. Megvan a cicánk! Hazafelé úton beszereztük az alapvető fogyasztási cikkeket is - konzervet, labdát, almot, alomtálcát és egy bebújós-kaparófás játékot.