Marcipán "távozása" utána fél évvel elérkezettnek láttuk az időt, hogy újra cicanyávogás töltse meg a lakást. Vasárnap elmentünk a budaörsi állatmenhelyre, hogy beszerezzünk egy jószágot.
A terv az volt, hogy legyen kicsi, legyen lány és olyan szerencsétlen sorsú, amit mások nem vinnének haza. Az önkéntes, aki körbevezetett a három cicás konténerben azt mondta, hogy már sok macskát örökbe fogadtak ezen a hétvégén. Azonnal megtetszett a vad fekete cica, amitől óva intett, nem tudták a nemét sem és oltást is csak egyszer sikerült neki beadni. Őt választottuk. Kiderült, hogy egyszer már vissza is hozták.
A hordozóba nekünk kellett beletenni. Harmadszorra sikerült, egykét karmolással megúsztam az esetet. Megvan a cicánk! Hazafelé úton beszereztük az alapvető fogyasztási cikkeket is - konzervet, labdát, almot, alomtálcát és egy bebújós-kaparófás játékot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése